2012. április 30., hétfő

Búcsúzás

Teltek,múltak a napok,majd egy hétvégén egyszer csak elkezdett csörögni a telefonom.Nem nagyon akartam felkelni,de nagy nehezen felültem és ránéztem az órámra,ami hajnali 5:30-at mutatott.Fogalmam sem volt,hogy ki kereshet ilyen korán,szombaton,mikor örülök,hogy végre pihenhetek.Felvettem a telefont,majd:
-Igen ki az?-ásítottam el magam bamba fejjel.
-Na ki lennék?Azt üzeni az Exo,hogy ki az ágyból,és gyere az SM épületéhez most rögtön.10 perced van.Elkezdődtek az edzések,neked pedig velünk kell lenned-utasított mély hangon Sehun.
-Miii a?Ne mond hogy még hétvégén is veletek kell lógnom.Ezt nem hiszem el,fáradt vagyok,aludni akarok,hagyjatok békén-nyafogtam neki,de nem nagyon érdekelte.
-Hát pedig de így van,nem kell vitatkozni.Te vállaltad el az angyal melót.Siess 10 perced van azt üzeni Luhan
és Baek Hyun.Ha késel,véged van-mondta kicsit mélyebb hangon.
-Most vicceltek ugye?Egyébként is,én nem akartam elvállalni.Ti szedtetek rá,mert ha nem így lett volna te csókoltál volna meg-húztam el a szám és fintorogtam....Vajon tényleg megtette volna vagy csak XiuMin szívatni akart?Ahh biztos vagyok benne,hogy nem tette volna meg.De úr isten,én miken gondolkodok??Aiiish..
-Szerinted voltam én valamikor is vicces ?És mi az,hogy megcsókoltalak volna??Mondtam én ilyet egy szóval is?XiuMin találta ki ezt a hülyeséget és remélem te ezt nem vetted komolyan-hadarta el gyorsan egymás után a szavakat,mintha zavarban lett volna...Ugye most nem gondolta komolyan,hogy tényleg megcsókolnám?? Mit képzel ez a lány?Normális?...
-Igazad van,te sosem viccelnél ilyenekben.Amúgy nem nem gondoltam komolyan.Mi van veled? Minek nézel te engem?Szerinted tényleg bevettem,hogy megtennéd??Ugyan már,még ha muszáj is lenne,akkor sem tennéd meg,meg én sem,szóval ne is próbálkozzál...-ordítottam bele a telefonba,majd legurultam az ágyról..-Auuu
-Ööö izé jól vagy?-kuncogott a telefonba aranyosan Sehun.
-Nem,nem vagyok jól..-motyogtam...Na de leteszem,mindjárt ott vagyok,szia...-letettem a telefont,majd gyorsan elkészülődtem.Szaladtam le a lépcsőn,ahogy csak tudtam,mivel nekem az emeleten volt a szobám,de ekkor egy hang:
-Mégis hová mész ilyen korán kisasszony?-nézett rám kérdően nevelőapám BunJiku.
-Ööö be kell mennem az SM-hez,mert a barátaim megkértek rá-mondtam neki sietve.
-Kik azok a barátok és pont oda kell menned a sok gazdag ember közé??..
-Most mi van?Ha ott vannak a barátaim...-emeltem fel a hangom.
-Lányok vagy fiúk egyáltalán?Miért nem mutatod be nekünk soha a barátaidat?Örülünk,hogy vannak,de még egyet sem mutattál be anyukádnak és nekem...-jött közelebb hozzám,majd beleivott a kávéjába.
-Sajnálom.Ígérem,hogy majd elhozom őket,de 12-en vannak,de ha még Hyuut is beleszámolom,akkor 13-an.Egyébként fiúk,Hyuu pedig lány.Nagyon kedvesek és nemsokára fognak debütálni..-mosolyogtam BunJikura.
-Értem..Szaladj akkor,de máskor előre szóljál az ilyenekről,különben nem foglak elengedni..
-Köszönöm-kiszaladtam az ajtón és futottam,ahogy csak bírtam....
Ahhh nem fogok odaérni,nem fogok odaérni.10 perc már rég eltelt,mondjuk ahogy Sehunt ismerem,biztos így lesz:
-Miért késtél ennyit?Semmire sem lehet használni.Használhatatlan vagy..
-Sajnálom,sajnálom,sajnálom Sehun,de...
-Nincs de és nincs mit sajnálni.Takarítsd fel az egész SM-et.
Az elképzelés után visszatértem a valóságba és még jobban rákapcsoltam....Nem lehet igaz,mikor érek már oda?..Futottam még 10 percen keresztül,mire végre megtaláltam őket:
-Sajnálom,nagyon sajnálom.Kérlek nézzétek el nekem.Siettem ahogy csak tudtam és jó reggelt amúgy-fújtattam,mint valami bika.Alig kaptam levegőt,teljesen elfáradtam.
-Ugyan már,semmi baj.Fújd ki magad,ülj le a székre és igyál egy kis vizet-nyugtatott meg Chen.
-Senki nem haragszik ugye srácok??-néztem körbe rajtuk,miközben a vizet ittam.
-Én igen.Ki nem állhatom azokat,akik késnek-lépett oda hozzám morcos fejjel Sehun,de még is,annyira helyes volt....
-Annyira szép szemei vannak,olyan szépen csillog..De már megint..Miken gondolkodok?-kezdtem pirosodni...Téged nem kérdezett senki,mert tudtam,hogy te leszel az egyetlen aki beszól,szóval ezt fel sem
veszem Sehun.
-Ez egyértelműűűű- mosolyodott el,méghozzá olyan aranyosan,hogy minden nő,aki most itt lett volna,biztos,hogy egyből belé szeret.
-Tényleg mosolygott?Tud ilyen aranyos is lenni??Nem hiszem el,hogy ez Sehun,a betonszikla.Bárcsak mindig így viselkedne,talán még meg is kedvelném...Ahj ahj már megint.Mi van velem?Mit gondolok én mostanában mindig Sehunra?Nagyon nem jó ez így..Mi ez?Miért dobog a szívem,mikor közel van hozzám vagy akár csak mosolyog?..-gondolkodtam el hosszan,ami a fiúknak fel is tűnt,de nem akartak megzavarni...
-Srááácok.Mikor szaladtam ide hozzátok arra gondoltam,hogy elmehetnénk ma vásárolni vagy vidámparkba míg van rá időtök,hiszen ha beindul a dolog,akkor már nem lesztek velem sokat,így gondoltam,hogy használjuk ki még ezt a 2 hónapot-mondtam boldogan,de láttam,hogy nem nagyon örülnek neki.
-Ezzel nem is lenne probléma,de..-ejtették ki a szájukon Kris és Chanyeol.
-De mi?-néztem kíváncsi tekintettel,hogy vajon mi lehet a kifogás?
-De előrébb hozták a debütünket.Nekünk is csak ma szóltak,mikor reggel beértünk.Sajnáljuk,de ezt a vidámparkozást és a vásárolgatást át kell pakolnunk egy másik időpontra.-fogta meg a vállam Luhan,majd megsimította az arcom.
-Micsodaa??Mikorra,mégis mikorra??-hadonásztam össze vissza.
-2 nap és vége lesz ennek a kis szabadidőnek,mert utána az m-es része megy Kínába,mi pedig itt fogjuk tolni-válaszolt csendesen Sehun.
Miért érzem ezt a fájdalmat?Olyan mintha szétszakítanák őket.Én ezt nem akarom,annyira jól
érzem magam velük.Miért pont most,amikor már tök jól elvoltunk...Mindegy bele kell törődnöm,hiszen nem csünghetek mindig rajtuk.....-Öhmm szóval örülök..végre beteljesedik az álmotok-nehezen mondtam ki,de az ő érdekükben nem kezdhetek el itt bőgni,hogy ne menjetek,maradjatok velem.Hülyeség lenne.
-De nem vagy szomorú?-fogták meg a kezem Suho és DO.
-Ugyan fiúk.Lesz még alkalom hogy együtt lógjunk vagy tévedek??-nevettem rájuk,hogy miattam ne is aggódjanak.Egy nyűggel kevesebb.
-Reméljük nem,de ugye tudod,amikor a Shinee is berobbant,egy csöppnyi  szabad idejük sem volt,sőt nem is voltak itthon-ült le mellém Luhan a lócára.
-Tudom,de a legfontosabb most az,hogy ne azzal foglalkozzatok,hogy mi lesz,hanem azzal,hogy az első nagy megjelenésetek fergeteges siker legyen,szóval gyerünk egy-kettő táncolni.Addig elmegyek és veszek nektek valamit.-biztattam őket.
-Majd csak később menj,most még maradj itt a csapattal..-szólt hozzám Kai,akivel alig szoktam beszélni,bár érthető.Ő inkább Hyuuval van,aminek nagyon örülök.
-Nos rendben-fogadtam szót...
Teltek múltak az órák,az Exo pedig keményen edzett,gyakorolt és minden erejüket,szívüket
beleadták.Néztem nagy szemekkel rájuk,hogy-hogy bírják ezt így,és vajon egyszer tényleg rám is ez várna?Ilyen kemény lesz??Félek,de állok elébe,hisz mindig is arra vágytam,hogy a színpadon állhassak és örömet okozzak az embereknek.Bármit megteszek azért,hogy elérjem az álmaimat...Már sötét volt,amit én észre sem vettem,mert kicsit elaludtam,majd mikor felkeltem:
-Nem akartok már pihenni egy kicsit?-kérdeztem tőlük hangosan,hisz bömbölt a zene.
-Kérlek most menj el venni nekünk valami frissítőt-mondta nekem Tao az ugrása közben.
-De Tao,már sötét van.Ilyenkor csak nem engedhetjük ki egyedül az utcára-aggodalmaskodott Chen.
-Sötét?Mi van?-néztem idétlen arcommal rájuk,ők pedig jót nevettek ezen.
-Igen kicsit elaludtál,de semmi gond.Biztos nagyon fáradt voltál-borzolta meg a hajam Luhan és nézett rám kedves arcával.Tényleg úgy nézett ki,mint valami angyal,egy herceg.
-Elaludtam???Észre sem vettem,de rendben úgy is itt van egy kisbolt veszek nektek valamit,mindjárt jövök-fogtam magam és átsétáltam a kisboltba....Úristen ilyen gyorsan elment ez a nap és semmit sem csináltunk.Nem is beszélgettem velük,pedig 2 nap és nem fogom látni őket,csak TV-ben...Mindegy..
Vajon mit vegyek nekik?Áhh biztos örülnének egy kis gyümölcsnek és ennek a kis édességnek és ennek a finom innivalónak.Áhh de itt van ez a jégkrém is,ami nagyon finom és múltkor ilyet láttam Luhan kezében is. Na szerintem ez jó lesz nekik,biztos örülni fognak ennek....Jéé kicsi állatkák,ezek annyira aranyosak.Mi lenne,ha vennék nekik ilyet ajándékba,és ez lenne a búcsúajándékom?..Igen megveszem.
-200 lesz-kérte a pénzt az eladónő.
-Huhh picit sok,de nem baj rájuk megéri minden fityinget költeni.Tessék-nyújtottam oda a pénzt.
-Köszönöm a vásárlást.Viszlát-mosolygott kedvesen a néni.
-Viszlááát- mentem ki az ajtón sietve...Vajon fognak ezeknek örülni?Biztos elfogadják,de most,hogy belegondolok,tényleg itt hagynak egy hosszabb időre.Kivel fogok kötekedni,nevetni?Hiszen a fellépésekre nem tudok elmenni vagy ha mégis akkor mind a kettőn egyszerre nem tudok ott lenni...-rugdostam a követ magam előtt ezen gondolkodva.
-Héé te lány-szólt valami rekedtes hang az épület mögül.
-Ki-Ki az?-fordultam meg ijedten.
-Ne félj,csak ismerkedni akarok veled-sétált oda hozzám,valami undorító perverz ember,aki az alkohol szagtól bűzlött.Mintha abban fürdene minden nap.
-Hát én meg nem nagyon-siettem előre,de ő megfogta a kezem.
-Na,ne siess már ennyire.Szórakozzunk el együtt egy kicsit.Mit szólsz hozzá?-húzott oda magához.
-Tessék?Engedjen el..-próbáltam elrántani a kezem,de nem tudtam.Hirtelen megfogta a mellem,majd kaján vigyor ült ki az arcára.
-Hülye perverz.Engedjen el,engedjen mááár el.Hé segítsééééééég.Valaki segítsen már-ordítottam torkom szakadtából.
-Mi van abban a szatyorban ?-
-Héé ne azt a szatyrot hagyja békén.Nagyon szépen kérem.-könyörögtem neki,hisz abban volt minden,amit a srácoknak vettem.
-Akkor adj egy csókot és békén hagyom.Nem mondhatod,hogy nincs választásod-nézett a szemembe,majd közeledett.
-Tessék?mit adjak?-csak álltam tehetetlenül és húzódtam el tőle,de ő egy hirtelen mozdulattal a falnak lökött,a szatyrot eldobta majd:
-Egy csókot adjál.Azt kérek.
-Neeem a szatyor.Összetörik ami benne van és nem akarok csókot adni.Segííííííííííííííííítség- gördült le egy könnycsepp az arcomon....Miért nem hall meg egy árva lélek sem?Nem fog senki megvédeni???Miért gondolok Sehunra?Miééért?? Mi mi mi miért jut eszembe mikor megpuszilt??Ne,nem lehet igaz elgyengülök teljesen.Nem bírom,félek,nagyon félek...Mindig is a sötétség és az ilyen emberek voltak a legnagyobb félelmeim...Sehuuuuuuuuuuuuuuuuuuuun Segíííííííííííííííííííííííts!!-mikor ezt kiordítottam akaratlanul is a számon,megjelent Sehun és leverte a palit,aki ezután elmenekült.Én csak néztem magam elé és sírtam,Sehun pedig felvette a szatyrot és:
-Jól vagy?Miért nem szólsz hogy valaki kísérjen el-mondta kicsit idegesen.
-Sehun,Sehun.....Sehun kö-kö-köszönöm -mihelyst ezt kimondtam,rögtön átöleltem.Annyira jó érzés volt,végre azt éreztem,hogy biztonságban vagyok és itt akartam maradni....Én én annyira féltem.Soha többet ne engedjetek el ilyen sötétben egyedül-zokogtam.
-Te idióta- lepett fejjel ugyan,de kimondta ezt,majd magához szorított...Miért ..miért nem mondtad el nekünk,hogy ennyire félsz?-súgta a fülembe aggódóan.
-Én nem akartam megzavarni a gyakorlásotokat.
-És szerinted zavarna is valakit,ha egy pillanatra át kéne veled ugrania a boltba??-éreztem,hogy minden egyes mondatánál csak egyre jobban szorít magához.Talán tényleg aggódott.
-Sajnálom-fúrtam bele arcom a mellkasába.
-Idiótaa- kicsit megbökte a fejem,de szinte alig éreztem....De azért örülök,hogy jól vagy és nem esett semmi bajod.Ha tett volna veled bármit is az a mocskos ..én-nem folytatta tovább.Kíváncsi vagyok,hogy mit akart ezután mondani.
-Nagyon szépen köszönöm,tényleg nagyon nagyon szépen köszönöm.Sehun,örök hálám,te tényleg egy
betonszikla vagy.-mosolyodtam el hirtelen.
-Kösz azért a dicsérést-morogta...De mikor engedsz már el?Kezdek zavarba jönni.
-Nem még egy kicsit ölelni akarlak.Még nem múlt el a remegésem-ellenkeztem..Soha nem gondoltam volna,hogy ennyire jó érzés valakit megölelni.Olyan jó illata volt és a haja is annyira sima.Egyszerűen minden tökéletes volt rajta.Soha nem éreztem még ilyet,annyira jó volt,nem akartam többet elengedni Sehunt.Örökre a karjaiba akartam maradni.
-Igaz is,az egész teste tiszta forró és mindenhol remeg.Tényleg ennyire félt volna?Reggeltől velünk van,de egyszer sem zavart meg minket.Tényleg csak nekünk akar jót,magát pedig elhanyagolja és mindig magába folytja az érzéseit.Istenem én tényleg egy nagy IDIÓTÁVAL találkoztam,de talán én ezt az idiótát kedvelem-játszotta el magában ezt a gondolatot Sehun,majd még jobban megszorított.Úgy éreztem,mintha ezekből a karokból soha nem szabadulhatnék..Éreztem a szívverését,az övé is hasonlóan gyors volt,de az enyém még mindig gyorsabban vert..Vajon mire gondolhatott?
-Huhh?-néztem rá nagyra nyitott szemekkel.
-Hééééj jól vagytok?Miért térdeltek a járda közepén?-szaladtak oda hozzánk a srácok.
-Nem semmi semmi,csak megtámadott egy perverz fickó és Sehun megvédett,majd megvigasztalt-löktem el magamtól hirtelen Sehunt.Nagyon zavarba lettem.Mi van ha a fiúk azt hiszik,hogy belé zúgtam?Kicsit lenne csak égő,biztos vagyok benne,hogy kiröhögnének...De várjunk csak egy picit..Én nem most ismertem be,hogy szeretem?Úristen hülye vagyok -e én?..
-Jól vagy?-emelt fel Luhan a járdáról.
-Igen,de hagyjuk ezt most.Vettem nektek egy kis ajándékot-tereltem el gyorsan a szót.
-Huhh?-néztek rám mindannyian,mint borjú az új kapura..
-Tessék itt van ez a sok gyümölcs,ez majd felfrissít titeket ,valamint hoztam egy kis frissítő italt,ettől majd új erőre kaptok.Illetve hoztam fincsi jégkrémet,hogy kicsit pihenjetek és beszélgessünk és
hoztam még édességet is amitől nagyon boldogak lesztek.-pakoltam ki sorba a cuccot a szatyorból a fiúk pedig tátott szájjal figyeltek engem....Ja tényleg majdnem elfelejtettem a legfontosabbat-mosolyogtam.
Remélem tetszeni fog.Szeretnék most elköszönni tőletek és átadni ezt a kis ajándékot,mert holnap már nem zavarhatlak titeket.Beszéltem a főnökötökkel és azt mondta,hogy holnap már mindent fogtok csinálni,szóval
nem lenne jó ha lábatlankodnék.Tanulnom is kell még és ki kell takarítanom a szobámat is,de ígérem,hogy a tévében  megnézem az első fellépéseteket és ott fogok sírni,hogy milyen nagyszerű banda is vagytok...Tudom ez a kis figura nem sokat ér,de ez majd erőt ad nektek,hogy mindvégig kitartsatok és annyi fant szerezzetek,mint még senki sem...
Mindenkihez külön oda mentem,átadtam a kis cukiságokat,majd minden tagnak mondtam egy jókívánságot.Tényleg nagyszerű emberek.Utoljára Sehuntól búcsúztam el, és talán tőle is volt a legnehezebb.
-Nahát,hozzád is elérkeztem-nevettem el magam,amitől egy kicsit elpirult.
-Úgy néz ki-viszonozta mosolyomat,de az övé tényleg emberfeletti.
-Szeretném,ha a legjobb tánctudásod szerint táncolnál és kihoznád magadból a 100%-ot.Továbbra is maradj ilyen,amilyen most vagy.-átadtam neki a kis figurát,majd hosszan egymás szemébe néztünk.Közelebbről megnézve tényleg csodálatos szemei vannak.Régen soha sem tudtam egy fiú szemébe nézni,de az övébe igen,bár egy idő után zavarodottan elkaptam a tekintetemet...Kicsit közelebb hajoltam hozzá,majd a fülébe súgtam:
-Kérlek vigyázz magadra és a csapatra,meg a hangodra.Olyan jó kedvem lesz tőle,ha beszélsz.-Sehun meglepődötten állt előttem,majd lassan,de átölelt.
-Micsoda?Jó kedve lesz a hangomtól?Ezt nem nagyon értem,de akkor ezentúl többet fogok beszélni-gondolkozott megint magában,majd megsimította a fejem...-Ne aggódj minden nap fogok neked egy felvételt készíteni,de ez titokban legyen,mert még azt hinnék,hogy te meg én együtt vagyunk,és te ezt nem szeretnéd ugye?? -kérdezte kaján vigyorral az arcán.
-Nem szeretném?Nem is tudom.Én én kezdek valamit érezni Sehun iránt,de most választanak el minket,csak ezt ne.Nem akarok egy olyan fickóba beleszeretni,aki úgyse viszonozná-néztem előre Sehun válla fölött.
Tudod mit?Inkább ne csinálj,nehogy baj legyen belőle-mondtam halkan.
-Amúgy ti még meddig ölelitek egymást?Hűűű itt már van valami.-kérdezte Suho és DO nevetve.
-Fiúk,csak ő az utolsó Exo tag akit ölelhetek...Erre a kijelentésre oda jött mindenki és egy csoportos ölelést kaptam.Vicces volt,mert alig fértünk el,engem Kai fejbe vert ,Chanyeol keze pedig a hajamba akadt.Mindannyian nevettünk,ezután pedig hazakísértek és végleg elbúcsúztunk.Hétfőn az iskola máris unalmas lett nélkülük,de mikor vége lett a tanításnak,rögtön futottam haza,hogy lássam az élő adást.Annyira csodálatosak voltak a színpadon és mindenkihez volt egy fanmódban kimondott mondatom.Már éppen a koncert vége volt,amikor arra lettem figyelmes,hogy a nevemet mondják és hálálkodnak.
-És ezek után ne sírjak?-kérdeztem magamtól,majd ezek után egyszerre kimondták,hogy:
-Köszönjük az Exo angyalának ezt a sok támogatást-majd mélyen meghajoltak.
Rögtön írtam mind a 12 tagnak,hogy milyen kedvesek és köszönöm ezt az egészet,de nem kellett volna...
Hetek,hónapok teltek el.Nekik egyre több koncertjük volt,amit én mindig megnéztem,egyetlen egyet sem hagytam ki.Szomorú voltam,mert nem lehettem velük,de boldog is,mert sikerült az álmuk és híresek lettek ilyen rövid idő alatt.Jó volt hallani az úton,hogy szinte mindenki róluk áradozik és dicsérik őket.Abban  pedig biztos vagyok,ha újra látom őket,biztos elmegyünk a vidámparkba és szórakozunk együtt egy jót,addig pedig nekem is 100%-ot kell nyújtanom és el kell érnem őket.Keményen kell dolgoznom.Gyerünk a cél felé.








2012. április 28., szombat

A furcsa bocsánatkérés

Szaladtam,ahogy csak tudtam,a könnyeim hullottak egymás után.Elegem volt mindenből,hiszen azt hittem,hogy itt majd minden más lesz,de tévedtem.Bíztam benne,hogy tényleg ilyen nagyszerű barátokra tehetek szert,de túl szép volt,hogy igaz legyen.Egész este sírtam,majd elhatároztam,hogy reggel úgy kelek fel mintha nem történt volna semmi,mintha nem is ismerném őket.Nagy nehezen a sok gondolkodás közepette elnyomott az álom...
Reggel a nevelőanyám DanKi költött fel és reggelit is hozott az ágyamba.Én mosolyogva és csillogó szemekkel vártam a finom kaját.Pirítós kenyér és forrócsoki volt a tálcán,amit imádok.Illedelmesen megköszöntem és gyorsan megettem,mert nem akartam megint késésben lenni.Kifésültem a hajam,majd megigazítottam,hogy jól álljon,kis szempillaspirál,magamra kaptam az egyenruhát és a táskámat,belenevettem a tükörbe és biztattam magam,hogy minden rendben lesz,majd szaladtam is ki az ajtón.A nagy sietség közepette nekirohantam egy fiúnak,aki nem más volt,mint Sehun.Mihelyst észrevettem,hogy ő,nem is szóltam semmit,csak boldogan továbbfutottam.
-Tényleg haragszik..-elmélkedett Sehun miközben utánam nézett...Mindegy azt csinál,amit akar.
-Francokat..Miért kell nekem már vele kezdenem a napot?Tökmindegy este megfogadtam valamit,ehhez kell tartanom magam,különben milyen színész lennék?..Hwaiting,hwaiting Bernie.-szurkoltam magamnak,ami miatt gondolom idiótának is néztek az emberek,de ez nem nagyon érdekelt.
Luhan figyelte az eseményeket,valahogy mindig ott van mindenhol,mindenről tud,nem is tudom hogy csinálja ezt.
-Most tényleg olyan boldog,mint amilyennek mutatja magát?Tényleg ilyen hamar megváltozott a hangulata??El is felejtette vagy csak ilyen jó színész lenne?-gondolkodott magában Luhan és sétált lassan a suliba.
Mikor beértem a terembe,köszöntem Hyuunak,de mivel Kai is ott volt,nem volt kedvem zavarni,pedig szívesen kiöntöttem volna a szívem.
-Hé mi történt?Miért nem vagy az angyalunk?-kérdezte tőlem szemöldökét felhúzva Kai.
-Tessék?
-Tudod én is tudtam róla,és bele is egyeztem.
-Nem tudom,hogy miről beszélsz.-próbáltam terelni a szót kétségbeesésemben,közben pedig hátráltam.
-Nekem ne játszd itt meg a kemény lányt-szólt rám kicsit idegesen,amitől kicsit kirázott a hideg.
-Haha izé szóval..Ha ennyire kíváncsi vagy,előtte én szeretnék egyet kérdezni.Hogy-hogy nem Hyuu az angyalotok?Hiszen ő aranyos,a barátnőd és szép,meg minden.Meg egyáltalán most ez mit is jelent?Mi lenne ennek az "angyalnak" a feladata?
-Egyszerű..Egyrészt azért,mert a barátnőm,másrészt pedig a fiúk nagy része nem egyezett bele,de ez engem nem is zavar.Még a végén valakinek kellene,azt pedig nem bocsájtanám meg nekik.Valamint a fiúk megmondták,hogy egy teljesen más lányra várnak..Az Exo angyalának pedig az a feladata,hogy mindig ott legyen a bandának,bármikor lehessen rá számítani,néha elkísérjen minket a koncertekre és egyéb dolgok..-válaszolt hosszan Kai,közben pedig Hyuut ölelte hátulról...
Annyira jól néztek ki együtt,és annyira jó volt őket így látni.Tehát ilyen lenne végül is egy szerelmes pár.Mindig egymással vannak,megbeszélnek mindent együtt,mosolyognak,csókolóznak,ölelik,szeretik egymást és ami a legfontosabb,megbíznak egymásban.Egyszer szeretnék én is egy ilyen barátot,de félek,hogy ez az idő számomra sosem jön el.Jibak bá is megmondta nehéz lesz,de erre még nem vagyok felkészülve.Úgy érzem most,hogy egyedül vagyok,mintha csak egyre mélyebbre esnék valami sötét hely felé..Szeretném,ha engem is megölelne valaki,ha félek,megvédjem engem,ha bajban vagyok,megcsókoljon,ha szükségem van rá,de sajnos számomra nincs ilyen személy,aki ezeket megtenné velem...
-És én miben különböznék Hyuutól?Nem értem,tényleg nem értem-néztem mindkettőjükre értetlen fejjel.
-Kai szerintem most hagyjuk.Nyugodj meg Bernie és fújd ki a gőzt,ne foglalkozz most semmivel..Ha bármire szükséged van,mi itt vagyunk neked és elmondhatod a problémát..-ölelt át szorosan Hyuu ..
-Nem mintha foglalkoztam volna eddig is vele,de azért köszönöm amit mondtál,így fogok tenni-majd elsétáltam a helyemre és leültem.
Kinéztem az ablakon,néztem,ahogy a madarak csicseregnek a fákon,ahogy a Nap tűző sugarai befedik Seoul utcáit.Annyira szabadnak tűnt minden,olyan jó ebből a magasságból kinézni,engem megnyugtat a természet.Ezt a pillanatot rögtön elrontotta a becsengő,és az,hogy az Exo rögtön bevonult.Mint mindig,nagy sikongás volt a suliban,de én észre sem vettem őket.
-Sziaaaaaa Bernie- szóltak oda hozzám kedvesen Kris és Baekhyun,de én úgy tettem mint aki meg sem hallotta őket.
-Hagyjátok békén.Megmondta tegnap nem?Üljetek le,mert kezdődik az óra.-eközben pedig odahajolt hozzám és a fülembe súgta:
-Sajnálom mindenki nevében,de ha haragudni akarsz valakire,ne ránk haragudj,hisz mi védtük az angyalunkat.
Ezen természetesen elgondolkodtam,de még mindig nem szóltam semmit.Megérkezett Sehun is aki bevágódott mellém.
-Tanárnőő!Nagyon szépen kérem minden erőmmel,hogy ültessen el.Nagyon szépen kérem.-álltam fel hirtelen a helyemről.
-Nem nem foglak elültetni,míg béke nem lesz köztetek.
-Kérem szépen.Nem akarok egy ismeretlen ember mellett ülni.-néztek rám hülyén a többiek,de végül is jogos.
-Nem ismeretlen,hiszen utáljátok egymást,szóval valami ismeretségnek lennie kell,de nem tudom mi lehet hirtelen a bajod.Olyan furákat mondasz,talán beteg vagy?-kérdezte aggódóan Jinya tanárnő,majd megérintette a homlokom,hogy ellenőrizze nem -e vagyok lázas.
-Nem nem vagyok beteg,de sajnálom tényleg nem tudom ki ez-vakartam a fejem és mosolyogtam abszolút idétlen arccal.
-Tessék?-csodálkoztak rajtam mindannyian meglepődött fejjel.
-Nem ismerem tényleg nem.Soha nem találkoztunk,nem utáljuk egymást,de idegen ember mellett soha sem szerettem ülni.
-Fejezd már be komolyan.Mit akarsz,hogy letérdeljek előtted és bocsánatot kérjek??-nézett felém idegesen Sehun.
-Tanárnő kérem..
-Rendben legyen.Figyelmen kívül hagysz,leszarom,de hogy ennyiszer elmond,hogy ültessenek el mellőlem,nem bírom.El ülök én magamtól is,nem kell megkérned a tanárt.-ideges volt,tényleg ideges,de mintha bántotta volna,hogy figyelmen kívül hagyom.
-Nos legyen,nem erőszakollak rá titeket,hogy egymás mellett üljetek.Gondolom történt valami olyasmi,ami miatt ez a hülyeség van.Üljetek el akkor egymás mellől és legyetek boldogak,csak ne csináljátok a cirkuszt.-kért meg szépen minket Jinya tanárnő,akin látszott,hogy nem jó ötletnek találja,mert szereti,ha egy osztályban mindig rend,tisztaság és béke van.
-Kérem elkezdhetnénk most már az órát tanárnő?Hiszen azért vagyunk itt,hogy tanuljunk-szólalt fel
Luhan,remélve,hogy most már tényleg tanulunk és nem vitázunk.
-Természetesen.Na a mai feladat,hogy kihúzzuk,hogy ki kivel lesz,majd melyik párosnak mit
kell előadnia.Érthető a feladat??
-Igeeeeeeeeeeeen!-kiabált az osztály egyhangúan.
-A legjobban alakítók egy ötöst kapnak.Na kérem egyesével jöjjenek ki a lányok,hiszen rájuk hagyjuk a párhúzást,a fiúk pedig a szerepet fogják kihúzni.
Hyuu ment oda legelsőnek és szerencsék szerencséjére kihúzta Kait.A feladatuk pedig az volt,hogy egy szerelmi vallomást kellett eljátszani.Nagyon jók voltak,sőt isteniek.Én személy szerint csodálkozó
tekintettel,és csillogó szemekkel néztem.Harmadiknak én mentem ki.Természetesen izgultam,de csak arra tudtam gondolni,hogy ne Exost húzzak.Kivettem a papírt és odaadtam Jinya tanárnőnek.
-A te párod pedig nem más mint ...
-??-néztem rá kérdően,de csak húzta és húzta az időt.
-Nem más mint,
-Tessék már kimondani-ordított az osztály izgatottan.
-Na jó nem húzom tovább az időt.Kimondom ,Sehun a párod.
-Mi a halál??Én azt hiszem rosszul vagyok,végem van .?Mi ez??Miért??Miért pont ő??Ha még Luhan oké,de nem.Mit kéne tennem??Mit tegyek??-gondoltam magamban bepánikolva..Mikor a nevét kimondta tanárnő valami végig járta az egész testemet,bár tudnám mi volt az,de annyit elmondhatok,nem a legjobb érzést volt.Féltem,hogy vajon mi lesz,mi fog történni,de muszáj megtennem,különben feladnám,ami pedig nagyon nem vall rám.Mióta változtam meg ennyire?Mióta lettem ennyire,ennyire szánalmas,hogy már ennyitől berezelek.A feladatot sem mondták még el,vajon mi lesz ebből?
-Bernie itt vagy még ?-ütögette meg az arcom Jinya tanárnő,akinek a szemében látszott,hogy nagyon örül ennek,hogy Sehunt húztam,mintha direkt ő cserélte volna fel a lapot vagy csak hazudott volna,hogy Sehunt húztam,de tudom,hogy ő nem tenne ilyet és sohasem hazudna.
-Aztaaaaaaa,ez teljesen a sors...!!!!!!!!-az osztály hangosan csak ezt mondta,de mitől lenne ez a sors?Ez csak egy hülye véletlen..
-Bernie muszáj megtenned,különben ha nem teszel eleget az órának ki kell menned róla és tudod mi a következménye.Ha egy embert nem is szeretsz,a színészi iparban is lehet majd ilyen,sőt még több is.Ha egyszer híres leszel,az ilyen mindennapos lesz,de azt sem utasíthatod vissza.Tudtad,hogy ez mivel jár,szóval ne futamodj meg...-ilyen komoly és igaz szöveget sem hallottam még életemben,főleg nem egy tanártól,de tudtam,hogy igaza van,ami igaz,az igaz.
-Ne ne .. szóval nem ... én..-hebegtem kétségbeesésemben,hisz tényleg olyan hülyén jött ki ez az egész.
-Elég volt már...Hol van az a  hülye feladatos papír?-ugrott fel Sehun a székéről,én pedig csak meglepődötten néztem rá....
-Tessék Sehun húzd ki-és kivette a papírt...Na mutasd csak meg mi a feladat??..-fürkészte a lapot Jinya tanárnéni....Hmm a feladatotok pedig,hogy egy heves veszekedést mutassatok be,aztán csókkal zárjátok le,mármint,hogy a fiú megunja és hopsz ...
-Ez a legdurvább feladat-kiabálták be az osztálytársaim,bár ők látszólag nagyon kíváncsiak voltak,hogy erre Sehun mit lép.Persze én azt hittem,hogy csak rá kíváncsiak,de nem így volt.
-Ez lehet a  béke ideje...-suttogták maguk között a Exo tagok.Reménykedtek benne,hogy így megszűnik a vita köztünk.
-Tényleg ti kaptátok a legnehezebb feladatot.Sok sikert.-kívánt nekünk szerencsét a tanár.
-Tessék?Mi ez a feladat??Hogy húzhatott ki egy ilyet ?Mi lehet ez ???? Micsoda?Csók ?Még a veszekedés oké,de csók?Hiszen még az elsőn sem vagyok túl,és pont egy olyantól kapjam akit úgymond szóval ..nem lehet igaz-hevesen vert a szívem,a sírás szélén álltam,de erőt vettem magamon..
-Na igen máker vagyok..Hogy lehetett ilyet kihúzni??Mindegy,ha én nem kezdem el,akkor
állhatunk itt évekig szóval...-de ezt ki sem mondta Sehun,én neki kezdtem.
-Miért vagy ilyen szemtelen velem?Miért kellett olyanokat mondanod??Miért???Mi bajod van velem???-förmedtem rá hirtelen,erre ő sem számított.Látszott rajta,hogy nagyon meglepődött.
-Semmi.Mi lenne??Csak te mesélsz be mindent magadnak..-De miért pont a történteket hozza
fel??..Értem,biztos mert ez bántja..-gondolta magában...De ha itt tartunk nem én kezdtelek el utálni.
-Mi az hogy nem te?Talán én voltam bunkó az első pillanattól?-mindenki tátott szájakkal figyelt minket,mintha moziba lettek volna.
-Aznap,ha kíváncsi vagy rá,azért voltam olyan,mert összevesztem a szüleimmel..-fordította el a fejét,mivel végig a szemébe néztem.
-És ez arra miért ok,amit a fiúknak mondtál?
-Azt mondtam ami igaz,hiszen ezt lehetett belőled kivenni ez alatt a rövid idő alatt...-motyogta az orra alatt.
-De miért ítélsz meg embereket első látásra??Van fogalmad róla tényleg,hogy milyen vagyok?-fogtam meg a vállát és még jobban a szemébe néztem,ha ez persze lehetséges volt.
-Hamar ki tudtalak ismerni,ne félj te attól-kapta el ismét tekintetét...Valamiért nem akart rám nézni vagy nem mert?Nem tudom melyik az igaz..Én ránéztem sírós szemekkel és:
-Akkor mégis miért,miért kellett olyan csúnyát mondanod,miért voltál olyan?Mit ártottam én neked??
Sajnálom,hogy veszekedtél a szüleiddel,de ez nem ok arra,ahogy ott viselkedtél.Amúgy is bocsánatot kértem ott tőled és nem is egyszer..Talááán,taláán,taláán..-és nem tudtam kimondani,mert egy puszit nyomott az arcomra.Ajkai olyan forróak voltak és olyan puhák.El sem tudom mondani,hogy mit éreztem,de mintha kicserélték volna Sehunt,mintha nem is tudom.Annyira jól esett,fura érzésem volt.Nem tudom megmondani,hogy mi ez,mit érzek..Mindenki csak nagyra nyílt szemekkel nézett minket.Én is le voltam döbbenve,a lábam a földbe gyökerezett és 1 perc után eszméltem fel,hogy mi is történt.Csak álltam ott tehetetlenül,nem tudtam megmozdulni sem.Hiába akartam valahol mélyen belül ellenállni neki,nem tudtam.Annyira jó érzés volt,nekem ez tetszett,nem volt mindennapi számomra.Régen kaptam már arcra puszit,tán mikor még régebben anyukám lefekvés előtt adott nekem,de ez még sem olyan volt.Teljesen különbözött tőle.Arcom lángolt,szívem csak egyre egyre gyorsabban vert én pedig csak nagy szemekkel álltam mint egy fa az erdőben.Mikor a szüleim meghaltak,soha sem gondoltam volna,hogy még egyszer kaphatok majd ilyesmit....Majd miután elemelte forró ajkait ennyit mondott,ahogy a szemembe nézett:
-Sajnálom..
-Csodálatoooooooooooooooooooooooos!!Bernie belőled nagy színész lesz,biztos vagyok benne,hogy lehetett ezt így így ilyen ügyesen.Gratulálok le a kalappal ez csodálatos volt,csodálatos volt.Tapsoljátok meg gyerekek őket,ez egy csodálatos alakítás volt,ezentúl ti mindig egy párost fogtok alkotni.-ölelt át mindkettőnket Jinya tanárnő....Én szóhoz sem tudtam jutni,hiszen azt mondta volna tényleg,hogy sajnálom?Tényleg megpuszilt??Miért miért miért érzem ezt a fura érzést??Mi ez ?Miért dobog ennyire a szívem??Mi történik velem??..Megtöröltem a szemem és:
- Tanárnő kérem kimehetnék a mosdóba?-kérdeztem udvariasan,bár tudom,hogy nem nagyon enged ki órán,de egy próbát megért.
-Ezek után bármikor.-mosolygott rám kedvesen,majd Sehunhoz fordult és beszélt neki valamit.
-Köszönöm.-kisétáltam,utána pedig beszaladtam a mosdóba és magamra csaptam az ajtót:
-Mi a jó ég volt eeeeeeeeeez?Mi történt?Ááá gyorsan meg kell mosni az arcom...Azonban mikor megérintettem,rögtön eszembe jutott a dolog újra és újra és újra....Már teljesen piros voltam,szinte éreztem még mindig az ajkainak melegét,és nem tudtam megtenni.Nem tudtam lemosni az arcomról lágy csókját.
- Nem leheeeeeeet igaz..Mindegy,hisz színész leszek,ott számtalan ilyen lesz,sőt ott igazi csók.Nem szabad ennyitől visszariadnom.De de te jó isten mi ez??Mit érzek??Mindegy vissza kell mennem az osztályba,még megijednének,hogy valami baj van. Na de ilyen pirosan még sem mehetek be-gondolkodtam szerencsétlen helyzetemben...Na jó,már nem vagyok olyan rák piros ,mint amikor kijöttem.
Mikor kiléptem az ajtón,az összes Exo tag ott állt és néztek rám.Én full vörös lettem megint és mutattam rájuk,majd:
-Mi mi mi mi mi ???Ti ti ti szóval mióta vagytok itt???-dadogtam megint gyorsan össze-vissza.Nagyon megvoltam lepődve,nem gondoltam volna,hogy a lány WC-hez jönnének.
-Mindent hallottunk.Szóval ilyen pirosan nem mehetsz vissza az osztályba mi ????-nevettek rajtam gúnyosan mindannyian.
-Nemááááár,ez egy rémálom,de legalább Sehun nincs itt-kuncogtam,de ekkor hirtelen valaki megbökött hátulról:
-Ki nincs itt?-kérdezte Sehun kaján vigyorral az arcán.
-Na én góztam,hú de cink hú de cink.Az egész nem úgy van aminek hallottátok,szóval még soha nem adott semmiféle fiú puszit meg ilyesmik vagy soha nem volt még valaki ilyen közel hozzám,és zavarban lettem.
Talán baj?..-próbáltam mentegetőzni,ami elég viccesen nézett ki,mert ha valami hülyeséget csinálok,vagy beégek valaki előtt,mindig furcsán kezdek el beszélni vagy van amikor csúnyát is mondok.
-Dehogy baj,de olyan vicces vagy.De most már az angyalkánk maradsz.-mondták egyszerre a fiúk mosolyogva,közben pedig egymást piszkálták,mint mindig.
-Van választásom?-néztem le a földre és sóhajtottam.
-Perszee,megcsókol Sehun...-bolondozott XiuMin,amitől még a vérkeringés is megállt bennem.
-Na hogyneeee, inkább az angyalotok leszek-vágtam rá hirtelen válaszképp,ami kicsit flegmán sikeredett.
-Megint te mondtad bunkón-nézett rám hülyén Sehun,de mégis annyira aranyos volt..Mégis mikre gondolok?..Amikor Sehun feltűnik,nekem jó kedvem lesz,most pedig ha már meglátom a szívem majd kiugrik a helyéről..Fura,tényleg nagyon fura.
-Nem nem izé nem akartam,de ahj ne akarjatok már zavarba hozni-kapkodtam össze-vissza zavaromban,arcom pedig megint elpirosult.Könnyen zavarba lehet hozni,de ő nem csak zavarba hozott,hanem a szívem is megdobogtatta és újra érzem azt,hogy az életnek van értelme.Hiába veszettem el a szüleimet,anyának igaza volt:"Egyszer majd megtalálod azt,akitől olyan szeretet fogsz kapni,mint tőlünk vagy talán jobbat.Kérlek vigyázz magadra"...Ezt mondta nekem a halála előtt..Sehun talán én megkedveltelek,de nem tudom ezt beismerni magamnak..
Mindenki nagy nevetésben tört ki az aranyos megszólalásomon,és ez volt az a nap,amikor hivatalosan is az Exo angyala lettem.Sosem felejtem el ezt a napot.





























2012. április 26., csütörtök

A teljes káosz

Reggel már megint elaludtam,szóval siettem a suliba,de útközben megállított egy öregember ezt mondva: -Vigyázz kislány nyakadon a szerelem..-nézett rám komoly arccal.
-Tessék?-néztem rá nagyra nyitott szemekkel.
-Jól hallottad kislányom-kacsintott rám..Az én nevem Jibak.Egy öreg jósember vagyok és előre látom,hogy mi vár rád-szólt komolyan.
 -Kirááááály.És és kibe szeretek bele??-kérdeztem csillogó szemekkel..
 -Háát azt nem szabad elmondanom,de legyen annyi elég,hogy megfogsz szenvedni ezzel a szerelemmel..-olyan komoly arccal mondta,hogy így még a színészek sem tudnak nézni.
-Tessék?Én ezt nem akarom..-nyafogtam kétségbeesésemben...De ne haragudjon,sietnem kell iskolába,mert ha elkések engem kinyírnak.Láthatom még önt Jibak bá?
-Milyen udvariatlan vagy te,de persze itt mindig megtalálsz kislányom és bármikor jöhetsz hozzám,ha segítségre van szükséged..-mosolygott rám kedvesen,amitől úgy éreztem mintha csak a nagypapám lenne.. -Rendben ezt elfogadom.Egyébként a nevem Bernadett,de csak hívjon Bernie-nek.
-Bernie..-csodálkozott.
Míg Jibak bá a nevemen csodálkozott,valaki hirtelen megfogta a vállam és így szólt:
-Héé Bernie csak nem te vagy?Újra találkozunk??-kérdezte aranyosan,miközben nagy tenyere végig csúszott a kezemen..
 -Lu Lu Luhan?? Te-te izé szóval mit keresel itt??-dadogtam félelmemben,amiért kicsit furán is nézett rám. -Éppen suliba tartok,ezért örülök,hogy beléd futottam,de nem egyedül vagyok..-nézett közben maga mögé. -Ugye nem az a betonsziklafal van veled?-néztem rá lenéző szemekkel.
-Nem,nem ő nem tartott velem-keseredett el.
-Akkor ki van már veled??
-Tao,Chen,DO és Suho -mosolygott valami hihetetlen aranyosan.
-Micsoda??A maradékkal is találkozok??Ö ö izé szi-szi-sziasztok..-nyitottam nagyra a szemeimet,de olyanra,hogy azt elképzelni sem lehet.
Mindannyian csak aranyosan figyeltek,végig mértek engem,majd egyszerre megszólaltak:
-Sziiiia!!
-Hmmm Jibak bá ,csak nem közölük lesz valaki??-vakartam meg hirtelen a fejem.
-Nos lehetséges...lehet.
-Tudom,hogy nem LuHan,bár egyik sem rossz-dörzsölgettem a kezeim és elmosolyodtam.
-LuHan?Nos szóval...Nem mondok semmit,majd rájössz szépen lassan..-kapta el hirtelen a tekintetét.
-De ne mááár-nyafogtam.
Mikor hirtelen hátrafordultam,belefejeltem valami iszonyatosan keménybe...Akaratlanul is,de rögtön Sehunra gondoltam és felkiáltottam..:
-Sehun te nyavalyááááááááááááááááááááááás-de mikor felnéztem,nem ő volt előttem,hanem egy teljesen ismeretlen fiú,aki eléggé aranyos volt,csak nem tudtam vele foglalkozni...-Furcsa azt hittem csak Sehunnak van ilyen kemény teste,de tévedtem..
-Hát kislányom,tényleg nehezen fog neked leesni,de nem baj..-kacagott rajtam a többiekkel...-De ha sírni fogsz,én magam foglak elverni-szigorított be a jósember.
-Jibak úr..számomra a szerelem mindig is nehéz volt,bár még sosem voltam szerelmes,így tényleg félek,de azt előre tudom,hogy sokat fogok sírni.Amúgy is..Van egy különleges furcsaságom..Nem hinném,hogy ezt bármelyik fiú is bírná-magyaráztam mutogatva..
-Milyen beszéééd ez??-kérdezték együtt a fiúk szemöldöküket felhúzva.
-Jaaaaa..kyaaa tényleg ti még itt vagytok..-pirultam el..-Na jól van most már tényleg indulok suliba.Te jó isten,hogy elment az idő.Miért kell nekem mindig ennyi emberrel találkoznom?
Később sikeresen beértem az osztályba,de amint épp,hogy elkezdődött volna az óra,valaki kopogtatott az ajtón.
-Bejöhetnénk tanárnéni?-mindenki csak nagy szemekkel figyelt,én pedig rajzolgattam.Nem különösebben érdekelt,hogy ki az.
Természetesen az iskola nyerőcsapata volt az,az Exo,teljes létszámban.Minden lány sikítozni kezdett,még a fiúk is izgatottak lettek,kivéve egyet,akibe reggel beleütköztem,akinek a neve nem más volt,mint Sujon.Mikor megtudtam,hogy egy osztályba járunk,eléggé elszégyelltem magam,hogy nem ismerem fel a saját osztálytársam,de ez a második napom,szóval ez még megbocsájtható...A tanárnő is elvolt ájulva a fiúktól és megkérdezte tőlük:
-És ti mi járatban vagytok itt?-mosolygott aranyosan.
-Szeretnénk folytatni a tanulást,hiszen a tudás fontos,valamint tudjuk,hogy ide már olyan emberek járnak,akik sztárok akarnak lenni,szóval gondoltuk nem lesz így semmi probléma,de úgy látszik tévedtünk-vakarták a fejüket és nevettek mellé idétlenül.
-Ohh fiaim annyira örülök,hogy visszajöttök ,és ne aggódjatok senki miatt,ha bárkivel problémátok lenne,szóljatok..Na de most szeretném,ha helyet foglalnátok és kezdhetnénk az órát.-szólította meg őket a tanár...
-Na végreee- vetettem bamba pillantásokat a tanárra.
-Mi a baj Bernie?Nem örülsz ezeknek a csodálatos fiúknak?-hajolt közelebb hozzám a tanárnő és borzolta meg hajam.
-Most minek örüljek?Nem ugyanolyan emberek mint mi?Talán kicsit jobb ruhákba járnak,de azért ugyan már -mormogtam és kivettem a tanár kezét a hajamból.
-Hmm mitől lett velünk ilyen haragos?-kérdezte idétlenül Kris a bandától..Róla azért el kell mondani,hogy élőben még helyesebb és a magassága mindent visz.Mikor először megláttam,köpni-nyelni nem tudtam,pedig nálam ez azért nagy szó.Bár mindegyik Exos tag,a való életben még helyesebb és aranyosabb,de látszik rajtuk,hogy ugyanolyan emberek mint mi.
-Ne érts félre.Én csak egy embernek nem bírom az auráját.Bűzlik tőle a terem.-néztem rá Krisre és nyugtattam meg,hogy velük semmi bajom sincs.
-Ki lenne az?-értetlenkedett Tao,miközben Suho haját birizgálta...Ez elég érdekes nézett ki,de vicces volt.
-Én tudom!Az nem más,mint Sehun pajtás-okoskodott XiuMin,akit még megszólalni nem nagyon láttam,de hihetetlenül aranyos volt.
-De miért??-érdeklődött Suho,akinek a megjelenése olyan volt,hogy ha először találkozol vele,rögtön az jut az eszedbe,hogy őt soha nem tudnád bántani.A mosolya egyszerűen mindent túlszárnyalt,bár ezt Krisről is ellehet mondani.
-Biztos bunkó volt a mi kis maknaenk??-rögtönzött Do.Nos őt sem hallottam még nagyon beszélni,bár remélem lesz még alkalmam rá,de amikor először meghallottam a hangját,azt mondtam lehidalok.Annyira menő volt..
-Mire véljem ezt Sehun ember??-lépett közbe Chen..Nos ő elég fura személy számomra.Elég csendes személynek tűnik,de szerintem egyszer meglátom majd azt az oldalát is,mikor be sem lehet fogni a száját.Én Chent borzasztóan tisztelem,mert a hangja iszonyat gyönyörű.
-Jól van már,hagyjátok.Egyszerűen nem bírom a fejét.-mondtam mosolyogva..Persze ő volt az első kedvencem de gáz,de hát míg nem ismertem meg egy kicsit,addig jobbnak tűnt ez az idióta.-gondoltam magamban.
-Hát egyébként tudnám miért utál,de hát nem tudom-csatlakozott Sehun a beszélgetéshez,kicsit ideges arccal.
-Azért,mert amikor neked szaladt te kicsit flegmán válaszoltál,bár eléggé felkapta a vizet ,szóval fogalmam sincs miért de ő már csak ilyen nem ???-értetlenkedett LuHan,és próbálta menteni a helyzetet,hiszen csak Sehunról van szó,akit viszont borzasztóan szeret....Egyébként Luhan ő egy borzasztó kedves személy.Ő volt az első,akit megkedveltem.Annyira aranyosan tud nézni és mosolyogni,hogy ha így rám néz,én a mennyországban érzem magam.
-Energikus-ordította Chanyeol széles mosolyra húzva száját...Igen neki eléggé mély hangja van,vidám személy.,szinte mindig mosolyog,aminek örülök.Szeretem,ha az emberek boldogak,mert ez engem is boldoggá tesz.
-Engem miért hagytok ki mindig a beszélgetésekből,meg minden honnan?-vergődött Baekhyun szomorú arcot vágva..Baekhyun megjelenése olyan menő,de közben nagyon gyerekes.Úgy érzem,vele jó barátságban leszek.Ebben teljesen biztos vagyok.
-Áhhh sziiia.Veled még nem is találkoztam..-közelebb mentem hozzá,majd nyomtam egy pacsit a tenyerébe.
-Én bírom a csajt..-csillogott a szeme Baekhyunnak
-Hol vetted ezt a felsőt?-kérdeztem tőle elég viccesen,majd felnevettem.
-Hmm tudod abban a nagy boltban..Tudod ..kimész a suliból,elfordulsz jobbra,majd balra,megint jobbra,aztán ott a második bolt...-kacsintott rám,,,
-Húú az nagyon király bolt.Oda én is sokat járok.Hallod menjünk már el egyszer együtt is.Olyan jó érzéked van a ruhákhoz..-fogtam meg hirtelen a kezét és néztem rá mosolyogva..
-Istenem..Tanárnő,hova ülhetek??-rontotta meg a pillanatot Sehun.
-Nos nem nézhetem ezt tovább, béke kell hogy legyen egy osztályban,akárhogy is nézem,szóval te ülsz le Bernie mellé...-válaszolt szigorúan Jinya tanárnő.
-Mivaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaan?-ugrottunk egy nagyot Sehunnal a meglepődöttségtől,majd egymásra vettetünk flegma fejeket.
-Tanárnő mondja,miért nem lehet inkább más,mint például mit tudjam én..Luhan vagy Suho vagy akárki.Mindenki jobb,mint Sehun-néztem Jinya tanárnőre kérlelő fejjel..
-Nincs mit tenni,ha ez téged idegesít,az csak jobb,ki foglak készíteni te pöttömnő egyben házisárkány -nevetett fel gonoszan,miközben engem nézett..
-Bajod van szikla?
-Nagyon is ,nem tudom mi bajod van velem ,de mostmár a célom az,hogy kikészítselek ...-fenyegetőzött Sehun,amitől végül is tartottam,de mit tehetnék.Várom örömmel,hogy vajon mit tud velem pont ő tenni?
Én:Mii??-néztem idétlenül..-Mi ez?Miért érzem én ezt??-gondolkodtam...-Nos legyen csinálj amit akarsz...
Nem fogok veled foglalkozni sem..-Mondtam kicsit ijedten.
-Hát kíváncsi vagyok,hogy ebből mi fog kisülni.-nézett kíváncsian minket Chanyeol,aki egyébként végig röhögte az egész beszélgetésünket,bár tőle nem vártam többet.
-Bernie neked szurkolok.Hwaiting-ugrált Tao és Chen mellett Baekhyun.
-Köszönöm.-pacsiztam le Baekhyunnal.
-Na a végén kiderül,hogy verekednem kell majd..-mondta mormogva Tao az orra allatt,hisz azt hitte,hogy úgyse halljuk,de tévedett az én fülem olyan,mint a macskáké.
-Hallod Tao megtanítasz pár ütésre Sehun ellen ?-érdeklődtem.
-Most te a tanítványom akarsz lenni??
-Simán.Hidd el,kitartó ember vagyok,megcsinálok,amit csak mondasz....-Ezt alig mondtam ki,hirtelen kicsapódott az ajtó és:
-Engem miért nem hívott senki?Miért nem szóltatok,hogy Exo party lesz ?-mosolygott az osztály "hercegnője",Juna.
-Na a szuper nő is  megérkezett..Hallod szikla,megjött a nőd Juna kisasszony...-mondtam nevetve,hisz a belépője Junának valami iszonyat viccesen nézett ki.
-A nőjeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeee?-lepődött meg mindenki.
-Igen nem tudtátok?? Sehun őrülten szerelmes Junaba -kuncogtam halkan.
-Tessék?Tessék?Tessék?-mindhárom tesséket 3 arckifejezéssel mondta,de számomra mind halálosan vicces volt.
-Örülj hófehérke a kis herceg már megy is oda,hogy megcsókoljon ^^-mondtam Juna felé fordulva,miközben Sehun közeledett.
-Nem hinném,hogy felé tart ölő tekintettel..-mondta röhögve Lay..-Az ő megjelenése is visz mindent.Nagyon közvetlen,bár először félénknek néz ki,de egyáltalán nem az..Iszonyat jó táncos,ahogy Kai is,bár Sehun is az,de nem szeretném most őt dicsérni.
-Tökmindegy kihez tart,rettenetesen csúnya mikor így néz-Néztem dülledt szemekkel Layre,majd dörzsölgettem a kezeimet.
-Na gyere velem.-tördelte a kezét Sehun idegesen...
Elrángatott egy üres terembe és bezárta az ajtót,nagyon féltem ,ez az igaz,de nem mutattam ki.
-Héé hallod szikla.Nem csak a tested kemény,hanem az erős szorításod is fáj...Hééé nem hallasz ??Süket vagy ?Engedj már el..hallod ...-ordítoztam vele,de semmit sem ért.
-Fogd már be,idegesítő vagy..-eközben pedig odaszorított a falhoz és elég közel voltunk egymáshoz.
-Te meg mi a francot művelsz??Héééé ..-Sehun csak közelebb hajolt,majd a fülembe súgta ezt:
-Nem jó emberrel kezdtél.
-A gépen nem nézett ki ilyen félelmetesnek.-gondoltam magamban,miközben kirázott a hideg.
-Ki foglak készíteni,sírni fogsz és fájni fog neked.Ezt jól jegyezd meg,mindent amit át fogsz élni,csak azért kapod majd,mert utálni mertél,bár fogalmam sincs tényleg,hogy miért.Sajnálom soha nem voltam ilyen téren kedves.Soha,de soha.Nem volt még barátnőm sem,barátaim sem voltak.Egyedül Luhan az,aki közel áll hozzám..-vette komolyra a szót.
-Miii???
-Jól értetted,viszont közelebbről megnézve eléggé félénk vagy.Nem baj ,majd kihasználom....rettegjél..
Erre fogta magát és elment,én pedig összecsuklottam és:
-Ez meg mi a nyavalya volt???????Miket beszélt ez a hülye??Ez nem lehet igaz .... Ez nem a szerelem ez maga a pokol.-ordítottam könnyezve és remegve a földön ülve.
Mikor kimentem a teremből,Sehun úgy tett mintha meg sem történt volna amit mondott,mindenhol fanlányok vették körül a fiúkat.Teljesen más lett az iskola,egyszerűen utálni kezdtem az egészet..Hogy lehet ezek után ilyen mosolygós arca???Utálom,utálom..Mit csinál ez a hülye beton?????-kérdeztem magamtól.
Én azt hittem,hogy csak viccel.Félek,mi lesz velem.Ez a hülye megrémisztett.
-Mi a baj?-jelent meg a semmiből Luhan..
-Te-Tessék?Ohh te vagy az Luhan?
-Igen.De mi a baj ? Mondott valamit Sehun?? -érdeklődött kicsit aggódva Luhan,miközben megsimította az arcom.
-Az a hülye megfenyegetett..-szorítottam meg erősen a kezem...-De mindegy azt hiszi,hogy ennyitől berezeltem??Hát csak tessék,meglátjuk ki lesz a nyerő ...Bár ezt mondtam,de legbelül remegtem,és ha csak rá gondoltam,ahogy mondta meg amit mondott a hideg újra és újra kirázott tőle.Féltem,nagyon féltem.
-Ne félj tőle.Mi majd megneveljük..-értetlenkedett Chanyeol...Valójában ezzel csak felakart vidítani,de ez nem nagyon sikerült.
-Mintha meg lehetne azt a bunkót..-mondtam idegesen és a földet néztem.
-Ne félj már.Azt hittem te energiabomba vagy,ne okozz nekünk csalódást..-mondta biztatóan Chen és rám mosolygott.
-Na ez az.-megfogta a vállam Lay és próbált bíztatni ő is.
-Légy kemény és mindvégig a végsőkig tarts ki..-kedveskedett Suho és DO.
-És légy a mi angyalunk..-ordította ki egyszerre az Exo..
Én nagy szemekkel néztem rájuk,hogy ezek most mit mondtak és:
-Fiúk ez mi lett volna? -néztem rájuk értetlen fejjel,hisz nem értettem mi ez az angyalos valami.
-Az aminek látszik.Kiválasztottuk az angyalunkat.-borzolta meg a hajam Baekhyun.
-Tessék?? Ilyen hamar???Hiszen más lányokkal még nem is beszéltetek..-beszéltem össze- vissza sokkolódásomban.
-Nem is kell.Mi már tudjuk,hogy veled jön majd ki legjobban a csapat,hiszen határozott vagy,kitartó, kedves,aranyos és bármi egyéb.-Lépett közelebb hozzám XiuMin és nézett gyönyörű szemeivel rám.
-Srácooook.Igaz,hogy még csak tegnap óta ismerlek titeket van akit mától,de tényleg borzastóan kedvesek vagytok.-mosolyodtam el boldogságomban.
-Nem akarsz velünk lógni?-kérdezte Luhan.
-Nem lenne baj?-érdeklődtem.
-Természetesen nem.
-Héé Bernie figyelj csak??..-mire odafigyeltem,Kris már le is fényképezett a telefonjával..
-Ohh megvan az első képünk az angyalunkról..-nézett rám aranyosan Chanyeol,miközben nézte a képet.
-Most ez mi ??-kérdeztem meglepetten.
-Nem gondoltad volna mi?Hát készülj fel.Sok munkád lesz..-válaszolt komolyan Chen,de annál inkább kedvesebben nézett ki.
-Ne haragudjatok,de már az egészet nem értettem tegnap óta.Kicsit félek ,de bennem ég a fiatalság ereje.-mondtam elhatározottan és teljesen megváltozott a hangulatom is.
-Ez tiszta Gai senseies volt.Le merem fogadni,hogy Naruto fan vagy.-mondta nevetve Do,közben pedig bökdösött.
-Nos így van,az vagyok,de az a pali tele van fiatalsággal.-értetlenkedtem,közben pedig utánoztam Gai sensei mozdulatait...A fiúk jót röhögtek rajtam,a többi csaja  suliban nagyon irigy volt rám,viszont én nagyon boldog voltam.Hisz első nap ki gondolta volna,hogy ez fog történni velem??Vagy akár az előtt honnan tudhattam volna,hogy ebbe csöppenek bele??
Iskola után hazasétáltam és a fiúk is...Az Exo otthonában elhangzott egy beszélgetés Sehun és a többiek között.
-Mit jelentsen ez ? Nem úgy kell lennie,hogy minden tagnak megfeleljen az az angyal???-idegeskedett Sehun.
-Mi ütött beléd?? Miért ordítasz mindenkivel?? Az a lány kedves.Nem tudom minek kell őt komolyan venned.Mi van veled ember ?? Hogy lehet egyből egy ilyen lánynak hátat fordítani .. Lehet te
nem látod ,de ő nem akarja veled ezt csinálni ,csak túl makacs,de ezek szerint te is.Igen fel kell még nőnöd.-válaszolt keményen Tao.
-Na nehogy már emiatt a lány  miatt oltsatok engem,aki már veletek van nem tudom mióta.
- Te azóta vagy ilyen gőzgép mióta vele találkoztál.Történt azóta valami,mert még idegesebb vagy a megszokottnál.?.-érdeklődött Chen,aki általában hallgat az ilyen vitáknál.
-Mi történt volna???Ha találkoznék most vele,jól beszólnék neki.
-Most már elég legyen Sehun.Mi az ördög ütött beléd?Ilyet mondani egy lányra..Elment az eszed????-idegeskedett Luhan,akitől ilyen reakciót nem nagyon látni,főleg Sehun ellen.
-Mintha a tiéd nem ment volna el ,olyan kedves vagy vele.Tisztán látszik,hogy bejön neked és nem is kicsit.
-Lehet,hogy így van,de nem szerettem bele vagy valami .
-Akkor meg? És te oktatsz ki engem??Nyilvánvaló,hogy itt mindenkit megnyert csak azért mert egy kis
külföldi senki mi?Egy ilyen embert akartok tényleg az Exo angyalának??? Ilyen emberrel akartok turnéra menni és tőle várjátok tényleg el,hogy erősítse a bandát???Komolyan ezt akarjátok?? Mikor egy fenyegetéstől is megijedt..? Mi lenne vele,ha megtámadnák a fanok és nekimennének...?Megtudná magát védeni??-mert kétleném...Ébredjetek már fel..csak azért mert külföldi,nem ő az Isten...-válaszolta felháborodottan Sehun,akin már látszott,hogy tényleg nagyon ideges,félelmetes volt.
-Túl messze mentél Sehun.Nem gondoltam volna,hogy ilyen undorító is tudsz lenni.-szólta le Sehunt Luhan..
-Fogd már fel ember nem azért választottuk őt az angyalunkká ,mert külföldi,hanem mert benne látjuk az Exo jövőjét.Te nem vetted észre?? Ez a lány nagyon erős ,de belül valami nagyon bánthatja.Nincs olyan ember a Földön aki ennyire,fitt és boldog lenne...-állt fel Baekhyun és nézett mélyen Sehun szemébe.
-Ő az a lány akinek a szülei meghaltak egy balesetben,és mégis ilyen boldog tud lenni.Mi segíteni akarunk neki.Különleges lány ....
Persze azt senki sem tudta,hogy én hallottam végig a beszélgetést,mert éppen Baekhyunnak a könyvét akartam visszaadni,amit elhagyott az úton.Teljesen ki voltam már...-
-Ő volt az a lány akiről beszélt az Sm .. ő az akiről az öregember beszélt,hogy megváltja majd az Exot .. ő fog nekünk segíteni mindenben .-folytatta mondókáját tovább DO..
-.Ő lenne az a szerencsétlen,akinek meghaltak a szülei ???Akkor is,hogy lehet valaki ilyen ember,hogy tud nevetni akkor is,mikor nem maradt senkije? Ez undorító..-makacskodott Sehun továbbra is,nehéz meggyőzni bármiről..
Én már nem bírtam tovább és véletlenül leejtettem a könyvet,majd összecsuklottam.
-Haaa?Végig itt volt és halott mindent?-csodálkozott mindenki.
-Ő sír..-nézett rám szomorúan Suho.
-Sajnálom..-könnyes szemmel mosolyogtam a fiúkra,majd erőt vettem magamon és tök hülyeséget elkezdtem beszélni,de csak ennyi jött ki a számon:
-Eltévesztettem a házszámot.De ha találkoznának kérem az Exosokkal megmondanák nekik,hogy nem leszek az angyaluk??Nagyon örültem neki,hogy találkozhattam velük,tényleg remek srácok,de egy ember nem tudja elviselni a jelenlétem,így nem akarok náluk zavarni, és ha lennének olyan kedvesek,azt is átadnák nekik,hogy a suliban kerüljenek??..-erőltetett mosollyal bár,de látszott rajtam,hogy nem sok kell ahhoz,hogy teljesen elbőgjem magam.
-Tessék???-néztek rám szomorúan,ijedten,Baekhyun még közeledett is hozzám,de:
-Köszönöm.Elnézést kérek még egyszer mindenért.-felálltam,majd elfutottam...Mikor a lépcsőn leértem,nem tudtam tovább tartani,a könnyeim patakban folytak
-Mi volt ez ???Miért érzek bűntudatot??-kérdezte magától Sehun.
-Szép volt Sehun.Gratulálunk...-mondták egyszerre a többiek.
Mindenki cserben hagyta Sehunt és magára maradt ... Vajon most mi lesz így ???











2012. április 23., hétfő

Az első nap

Reggel 7 órakor csörgött az órám,de valamiért nem nagyon hallottam,így a nevelőanyám költött fel,akit DanKi-nak hívnak...Igen jól látjátok nevelőanyám van,hiszen még régen a szüleim egy autóbalesetben életüket vesztették.A nevelőapámat BunJiKu-nak hívják. Ezek természetesen a mindennapokban használt neveik.Sokszor sírtam a szüleim elvesztése miatt,de rájöttem,hogy ezzel már nem lehet őket visszahozni.Megpróbáltam boldogan élni,ami elég nehéz volt.Eleinte furcsa volt beilleszkedni is,valamint nagyon féltem az első iskolai naptól.Ez részben azért volt,mert Seoulba költöztünk és így az Art and sing school-ba kerültem.Féltem,mert ki ne félne az első napjától.Na de visszatérve a reggelhez,késésben voltam,így gyorsan megreggeliztem,elkészülődtem,de nem valami fényesen ment ez az egyszerű dolog sem,akkor gondoltam, hogy vajon suliban mi lesz?Mikor beértem a tanár bemutatott az osztálynak,hiszen ők nulladikkal kezdtek,így mindenki ismerte egymást.Nagy szemekkel néztek rám,én pedig nagy mosollyal integettem nekik és bemutatkoztam.Szinte az összes gyerek azt akarta hogy mellé üljek,de hogy vita ne legyen belőle,így leültem leghátra egy nagyon félénk,de aranyos kislány mögé.Elkezdődött az óra.Az alapokat mondták el,mire készüljünk fel ebben a tanévben,mit kell véghez vinnünk.Én csillogó szemekkel követtem az órát,hiszen minden álmom az,hogy színész legyek,valamint énekes. Kicsengettek az első óráról én pedig indultam volna,hogy körbenézzek,de ekkor hirtelen egy lány visszalökött a székembe és:
-Na idefigyelj Mrs külföldi! Lehet hogy a te hazádban te voltál a menő,de itt egy jelentéktelen féreg vagy és próbálj ne nagy feltűnést kelteni,hisz itt én vagyok az istennő,ezt pedig mindenki megmondja... Én csak ennyit válaszoltam:
-Igen neked is szia!Talán megbántottalak valamivel??Mert nem nagyon emlékszem,hogy hozzád szóltam volna.De mielőtt még nagyobb veszekedésbe kezdünk,légyszi mondd el a neved.
-Nos legyen.de csak azért,hogy te is ismerj engem a Mrs tökéletes úrnőt !!! A nevem Minnyoung Juna... -Ohh értem,nos szépnek szép vagy,valamint a neved is az ,csak a szád túl nagy, de remélem később megbékélünk,ugyanis nem volt szándékom,hogy kiüsselek a hercegnői helyedről,de ha most megbocsátasz körbenéznék...^^-fogtam magam és elsétáltam....
-Hmmmm van mersze az biztos...De meglátjuk mi lesz ebből a kis hülye gyerekből....
Igen szép iskola volt,az udvar, a terasz,a tesiterem,a tesipálya,a színházterem,a stúdió,a sminkes szoba, a stylist szoba, igen egyszerűen minden fantasztikus volt,olyan amilyennek el is képzeltem,de ami a legjobban megfogott az egy fa volt,ami alatt egy lóca állt.Ez előtt volt a tesipálya.Éppen odatartottam,hogy leüljek,de ott volt már egy lány,aki nem más volt,mint az a félénk kinézetű csaj aki mögött ülök.Nem haboztam sokat,odamentem hozzá és megérintettem a vállát..
-Sziia^^Ideülhetek melléd???-kérdeztem..
-Persze nyugodtan^^amúgy sziaa^^A nevem Kim HyuJi..-válaszol kedvesen.
-Óóó örvendek^^ az enyém pedig...
-Bernie^^ -Igen ^^ Azt hittem,hogy félénk vagy..
-Ááá igen nagyon annak nézek ki,viszont ha az lennék,minek jönnék egy ilyen suliba?:O
-Hmm jogos kérdés ...-Erre mindketten felnevettünk.
-Viszont én is most vagyok itt először nekem is ez az első napom,talán azért tűnök kicsit félénknek...
-Na nem mondod komolyan?...:D Ez tök jó legalább nem csak én vagyok itt újonc...És neked is ilyen bénán indult a reggeled?:O-kérdeztem kíváncsian.
-Egyáltalán nem,tökéletes volt^^ és találkoztam a barátommal is^^
-Hmmm hogy hívják??:D Nem gondoltam volna,hogy már barátod is van,de gratulálok^^...
-Hát mivel nagyon kedvesnek tűnsz,elmondom,ha megígéred,hogy titokban tartod,mert ha kitudódik,engem megnyúznak...
-Ne félj,én úgy érzem ,hogy legjobb barátnők leszünk.
-Én is *-* ^^ -Kezet rá Hyuu^^ -Hyuu?:P de jóó ^^ -majd megölelt ...
-Na de akkor mondjad ;) -Szóval,nem tudom mennyire vagy jártas a kpop bandákban,de ismered az Exo-t,azon belül pedig a k-t?
-Igen.Azt ne mond,hogy onnan valaki:O
-Pedig de és nem máás mint....-ki sem mondta,ekkor hirtelen valaki a nyakába ugrott...
 -O------o Kai az????????-kérdeztem meglepetten..
-Igen én vagyok az ő barátja,valami nem tetszik???-durrogott Kai.
-Nem mintha mondtam volna ilyet,de valaki válaszolna,hogy miért ilyen bunkóak velem páran?? Meg se szólalok és egyből így letámadni...
-Bocsii~ -mentegetőzött a kis táncgép..
-Kaiiiii te mi a frászt csinálsz itt nyilvánosan???-kérdezte meghökkenve Hyuu..
-Képzeld megengedte az Sm,hogy nyilvánosságra hozzuk,hogy együtt vagyunk...én nem szeretném titkolni,mert szeretlek..^^
-Micsoda ez tényleg igaz???????
-Igen,ha nem hiszel nekem hívd fel Sm papát....
-Ez tök jó Hyuu^^ De te az Sm-nél is ismert vagy?:OOOOO - szólaltam meg..
-Persze hogy..^^ -válaszolt magabiztosan Kai..
-Értem ez tök jó^^ De most magatokra hagylak titeket,úgy is még körbe kell néznem..... Fogtam magam és elsétáltam...
Hirtelen egy gitár hangját hallottam,illetve mintha valaki énekelt volna...így bementem a színházterembe...Egy ördögien helyes srácot láttam meg és éppen a Sujutól az Andante című számot játszotta. Én ámulattal néztem,de egyszer csak arra figyeltem fel,hogy észrevett és engem néz...
-Ööö izé bocsánat ..szal én csak bejöttem és te ... -mentegetőztem..
-Nyugodtan^^ Nem zavarsz...de gyere már közelebb,mert így nem látlak^^
-Ööö izé rendben.Nagyon jó vagy ^^ Te is ide jársz???
-Hát én már előadóművész vagyok,de igen ide jártam, meg ide is járok,csak né- ha jövök be...De te külföldi vagy O-o?-kérdezte meglepetten..
-Hát igen az vagyok,de légyszí ne legyél bunkó T_T
-Okom sincs rá,akkor miért legyek az ?? Amúgy is kedvesnek tűnsz^^
-De te most így közelebbről megnézve ...hmm ismerős vagy.....
 -LuHan vagyok az Exo m-ből...^^ Örvendek .. És a te neved??:)
-Micsodaaaaa????????O------------o Nos szal én Bernadett,de csak Bernie-nek hívjál^^
 -Öhm a hosszabbat am sem tudnám kimondani,de szép neved van^^
-Dehogynem csak gyakorolni kell..^^ Viszont ne haragudj hogy megzavartalak,nyugodtan folytasd tovább,én pedig addig körbenézek... -és már el is szaladtam..
-De izé hééééééééééé ...-de már késő volt,addigra rég kint voltam a teremből... Ebben a nagy sietségemben észre sem vettem,hogy valaki előttem áll,hiszen azon töprengtem,hogy-hogy lehet ez...mit keresnek itt az exoból ketten is...De nem tartott sokáig ez az állapot,mert rögtön nekiszaladtam az előttem álló embernek és elestem...
-Auuuu ez nagyon fáj..Mi volt előttem egy betonoszlop????T___________T
-Máskor vigyázzál már O-o Hát elütsz jó ember....
-Ne haragudjon kérem...Nagyon sajnálom,nagyon nagyon sajnálom T_T Én csak szal izééé....
 -Nem olvastad a szabályzatot??Amúgy sem lehet futni,szóval ha már az igazgató látott volna rég egy fegyelmit kapsz...
-Sajnálom,kérem ne szóljon az igazgató úrnak...
-Mi lenne ha nem magáznál,mert nem vagyok öregember....
 -Sajnálom,Ne haragudj .....Ekkor felszaladt hirtelen Luhan és :
 -Hééé Sehun mit csináltál????O-o
-Semmit,egyszerűen belém szaladt...teljesen elvolt tájolódva...-válaszolt pökhendi módon..
-Mi a szar?? Sehun?? Sehun???-néztem ledöbbenve..
-Te meg állj már fel és menj órára..elkésel és legközelebb ne szaladgálj ..mert nem nézik jó szemmel ezt,azért mert külföldi vagy,nem kéne így szabályokat szegni ...*bunkómód* -*gonoszszem*Már te is bunkózol???Mondtam már hogy bocsánat,miért nem lehet elfogadni,mindennap megtörténik az ilyen....És most ha megbocsátasz Mr Sehun úr -.-akkor továbbmennék és nem kéne itt betonszikla falat állni -..- -Betonszikla fal???? Mi van pöttömnő??
-Hagyjuk már majdnem magasabb vagyok nálad -.-
-Nem hinném,csak görnyedek...-erre kihúzza magát...
-Hmm mindegy...Most megyek órára .. Neked bocs -.- neked pedig sziia Luhan ... -és elszaladtam... Sehun pedig utánam ordított:
-Te ne szaladj máááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááár!!
-Hagyd már te is izgatott voltál az első napodon..-szólalt meg Luhan..
-Ez a lány unszimpatikus....
-Nekem egyáltalán nem ^^ ... Ekkor mégtöbb exos feltűnt a terepen ... méghozzá:XiuMin,Chanyeol,Lay és Kris ...Én így szaladok el :
 -Mi aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa O------------------------------------------------------------O ?? -Ők:Vigyááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááz O-o
-Miii?? -Bummm neki az igazgatónak ..
 -Bernieee kisasszooooooony úgy látszik te elég kis mozgékony vagy,de ha már így benne vagy a futásban...vedd el a mi kis sztárjainktól a cuccukat és hord be a terembe ...-utasított az igazgató..
-Sajnálom igazgató úr ..T_T De hogy mit csináljak??O-o .. Már a kis úrnőcske is kijött Juna kisasszony,aki mihelyst meglátta az exo-sokat ,rögtön nyalni kezdett ..
-Ohh Kris,Lay,Chanyeol és izé h is hívnak??-nyávogott a plázadög..
 -Xiu Minnek te szerencsétlen ._.O-o-válaszoltam bunkó módon..
-Ja köszi hogy mondod Bolhás...^^
-Na mi van??? -Ekkor hátulról egy kéz tartott vissza....
-Na engedj már el szét kell tépnem ezt a perfect úrnőt bánt a megjelenése .. áhh nem mégse .. jó kislány vagyok ..-vergődtem idegemben.. Erre:
 -Amúgy ki fog???:O -hátranéztem és
-Sziia újra^^ -*vörösfej*Luhaaan??-kérdeztem elvörösödve..
-Nem éri meg Junával foglalkozni ..^^
-Igazad van ... viszont inkább csinálom azt,amit az igazgató mondott.Na adjátok ide a cuccotokat^^
-Ne fáradj bevisszük mi^^-szólalt fel Chanyeol..
-Így van ..: )-erősítette meg Kris..
-Na,ne azzal a cseléddel foglalkozzatok már ...Lay te hogy vagy ?? Annyira helyes lettél mostanában...Nagyon sokat változtál gyerekkorunk óta ... ^^-nyávogott a perfect hercegnő..
-Oda ne hányjak ._. ..-válaszoltam lenézően.. -xDD ez a nő vicces nem Kris??XD-kérdezte XiuMin nevetve..
-Hát van szája .. és megjelenése isxD ..
-Csatlakozom Junahoz egy pöttömnő -.- -morgott fel Sehun..
-Neked osztottak lapot betonsziklafal???._.-kérdeztem ideges szemekkel.. - -.-""""-vágott rám ilyen arcot Sehun.. Néztem rá én is így:-............-"""""""""""""""""""""""""""""
-Ilyenekkel nem éri meg foglalkozni........
-Lehetséges ...de mi van ha Juna fan vagy,akkor nyugodtan mondd meg neki,hogy tetszik neked,vagy valami,szal ne velem bunkózzál már ._. köszkösz... Na adjátok ide a csomagot...
-Mondtuk már,hogy nem kell^^ -mondta Lay..
-Kérlek^^-válaszoltam.. Erre Sehun megfogta mindenki csomagját a kezembe hajította én pedig majdnem összeestem olyan nehéz volt....
-Te akartad ennyire,akkor cipeld ...-bunkózott Sehun..
 - ._. köszi köszi ^^"
 -Segítek^^ ..-mondta Luhan..
-Azt hiszem én is^^ Gyere Bernie és ne foglalkozz Junaval ^^ Csak egy szánalmas nőszemély .. -szólt be Hyuu..
-Hmm HyuJi de felvágták a nyelved mióta Kai-jal vagy -háborodott fel Juna..
-Lehetséges,de így jobban érzem magam ...
 -Eléééég volt ebből a mai napbóól -.- húzzunk már haza .. ezeket a kibaszott csomagokat meg adjátok ide...-ordítottam.. Pff szupergázzal beszaladtam a terembe és bedobtam őket,majd futottam haza Útközben elgondolkodtam a mai napon,de úgy érzem,hogy ez még semmi ahhoz képest ami rám vár...mikor hazaértem elmeséltem a nevelőanyámnak,hogy mi történt,azután pedig ledőltem és elaludtam...Kíváncsi leszek hogy másnap mi lesz....Egy új történet veszi kezdetét ...